Elveszett eml�kek

                                                         �rta: Momiji

 3. fejezet

Hatalmas sakura-f�k sorakoznak az �t ment�n. Egy sz�ke sr�c �ll alattuk, t�sk�val a kez�ben, k�zben figyeli a magasb�l lehull� szirmokat. Sok�ig n�zett felfel�, majd egy v�ratlan pillanatban erre n�zett �s r�m mosolygott. Meleget �reztem �t�radni testemben, mert az a mosoly a napn�l is melegebb. Ekkor a sz�ke fi� megfordult �s elindult a fasor k�zti �ton. Hi�ba szaladtam ut�na, hi�ba sz�l�tottam a nev�n, nem n�zett r�m.

Felriadt a fiatal Uchiha �s k�nnyes szemekkel anyj�ra n�zett. M�g mindig s�polt a g�p, nem k�vette a sz�vritmust. Sasuke felpattant a sz�kb�l �s berontott a k�rterembe.

-Naruto! �bredj! Azt ne mond nekem, hogy itt akarod hagyni a csal�dodat, a bar�taidat vagy engem! K�rlek gyere vissza �s s�t�ljunk azon a sakura-f�s �ton. De ha a meghalsz, hogy fogsz velem j�nni? Kelj fel! - Majd a g�p lassan pittyegni kezdett. A mellkas ism�t felemelkedett, majd lassan visszas�llyedt. Kushina nem b�rta tov�bb �s �sszeesett. Sasuke is t�rdre rogyott, hogy ut�na megsz�ml�lhatatlan k�sz�netet mondjon oszt�lyt�rs�nak.

Az �jjel folyam�n m�g h�romszor t�rt�nt meg ez az eset, de mindegyik alkalomkor az er�s sz�v �jra verni kezdett, rendszertelen�l, de legal�bb vert. Hajnalodott. A g�p m�g mindig pittyegett, ahogy a sr�c sz�ve pump�lta a v�rt. M�r kor�n reggel bej�tt a kis csapat, akik m�r tegnap is itt voltak. Sasuke elmes�lte a t�rt�nteket, �s s�hajtott egy nagyot.

-Nem hiszem el, hogy az a h�lye gyerek itt akart minket hagyni! - Morgol�dott Kiba, r�h�g�tt a saj�t h�lyes�g�n.

-Kisfiam! - Ennyi sz�r�d�tt ki a k�rterem ajtaj�n.

Sasuke felpattant a sz�kr�l �s benyitott. K�nnyesek lettek szemei, amikor megl�tta a k�k szemp�rt. Naruto fel�bredt a k�m�b�l. �lt �s k�rd� tekintettel figyelte a szem�lyt az ajt�ban.

-Naruto! Kisfiam! Hogy �rzed magad? - Kushia �s Minato ott �lltak az �gyn�l, szorongadt�k a fiuk kez�t �s t�relmetlen�l v�rt�k a v�laszt.

-Anya? Apa? - N�zett sz�leire. - J�l vagyok. De el�ruln�tok ki az az ajt�ban?

Sasuke sz�ve darabjaira t�rt. Nem volt k�pes felfogni, hogy egyetlen szerelme nem eml�kezik r�. Oszt�lyt�rsak, bar�tok �s m�g szeret�k is. Mindent elfelejtett. Nem volt k�pes visszafogni mag�t, s�rnia kellett vagy meg�r�l. Megfordult �s kirohant a k�rh�zb�l. Anyja m�g ut�na kiab�lt, de ez nem haszn�lt. Szaladt ameddig a l�ba vitte, ut�na pedig meg�llt �s t�rdre esett. Kavarogtak a gondolatai, �s k�ptelen volt felfogni a t�nyt, elfelejtett�k �t.

-Anya mi�rt szaladt el az a fi�? �s kik azok ott kint? Ismernek kellene �ket? - Ekkor der�lt ki, hogy Naruto a sz�lein k�v�l senkire sem eml�kszik. R�szleges amn�zia gy�t�rte a fi�t.

-Majd id�vel mindent meg�rtesz. Most csak pihenj, �s gy�gyulj meg. Ut�na lesz id�d mindenkivel megismerkedni. - Mondta Kushina, majd lassan h�tran�zett Mikotora.

-Most �n megkeresem a fiamat. Megpr�b�lom lenyugtatni �t. Majd m�g l�tjuk egym�st. Sziasztok. - Ezzel Mikoto befejezte a besz�lget�st �s elment.

Naruto csak fek�dt �gy�ban, a mennyezetet p�szt�zta, azon gondolkodva valamit elfelejtett. Valami nagyon fontos dolog elker�lte figyelm�t, �s ez�rt gy�tri a lelkiismeret-furdal�s. Mintha az a fi�, aki elszaladt, fontos lenne sz�m�ra �s nagyon megb�ntotta. ~De ki �? M�gis mivel b�nthattam meg, hogy elszaladt? �s s�rt? Amiatt amit mondtam? Nem �rtem! Nem �rtek semmit!~ Teljesen gondolataiba mer�lve, �szre sem vette, hogy apja ott �ll mellette �s sz�l�tgatja.

-Naruto? Naruto. Naruto! Ide figyeln�l?

-Ahh... Apa? Mondjad.

-Holnap kiengednek a k�rh�zb�l. Akkor 3 napot pihensz, ut�na pedig folytatod az iskol�t.

-Iskola? Melyikbe j�rok?

-Hehe... Konohagakure k�z�piskola. 3B az oszt�lyod. Sok bar�tod van ott, akik m�r alig v�rj�k, hogy l�ssanak. Sasuke is az egyik oszt�lyt�rsad.

-Az a fi�, aki elszaladt? - K�rdezte Naruto szomor�an.

-Igen, �. De majd ha az oszt�lyban lesztek, akkor bocs�natot k�rhetsz t�le. Biztos vagyok benne, hogy meg�rti majd a helyzetedet. Ja t�nyleg, itt van k�t oszt�lyt�rsad, akik besz�lni szeretn�nek veled. - Az ajt�hoz fordul. - Sakura, Sai gyertek be!

Kiny�lik az ajt� �s bel�p az el�bb eml�tett k�t szem�ly. Sai tartja a l�nyt a karjain�l, nehogy elessen.

-Sz-sz-szia Naruto. H-hogy �rzed magad? Eml�kszel r�m? - Sakura f�l�nken merte feltenni a k�rd�st, att�l f�lt hogy nemleges v�laszt kap, abba pedig biztos belehal.

-Olyan sz�n� a hajad, mint a sakura-fa vir�gainak. Ha tippelnem kellene, akkor Sakura vagy. Eltal�ltam? - Viccel�d�tt a sz�ke. Els�b�l megtetszett neki a l�ny, �s nem is sejtette, hogy bizony r�traf�lt a n�vre.

-Igen Naruto, Sakura vagyok. K�szi a b�kot. - Pirult a l�ny hirtelen.

Sai-nak nem tetszettek a fejlem�nyek. � m�g nem mondott le a sz�k�r�l, erre az meg nyilv�nosan fl�rt�l egy l�nnyal.

-Na �s r�m eml�kszel? - J�tt a k�rd�s a l�ny mellett �ll�t�l.

-Hmm... Nem, nem eml�kszek r�d. Ki vagy?

-Pr�b�ld felid�zni. Fent a suli tet�j�n, tekercseket n�zegett�nk. Rajzok voltak rajtuk, �s m�g p�rat oda is adtam neked. - Pr�b�lta r�venni Narut�t az eml�kez�sre. Ekkor olyasmi t�rt�nt, amire a k�t l�togat� nem sz�m�tott.

Naruto el�sz�r els�padt, ut�na kit�pte az inf�zi�s t�t a karj�b�l. D�h�ngeni kezdett, fej�t fogta �s �v�lt�tt a f�jdalomt�l. R�t�rtek az eml�kek, ezzel nagy z�rzavart okozva a kis fejecsk�ben. Bel�pett Minato �s egy n�v�r meg egy orvos. Az agg�d� apa r�gt�n lefogta fi�t, m�g miel�tt k�rt okozna mag�ban. Az orvos egy nyugtat� injekci�t fecskendezett bele a fi�ba, �s lefektett�k aludni. R�gt�n faggatni kezdt�k a k�t gyereket, hogy mit mondtak a betegnek.

-Csak megpr�b�ltam r�venni, hogy eml�kezzen vissza, �s ut�na r�gt�n d�h�ngeni kezdett. - Mondta Sai, b�nmegb�n� hangon.

-Semmi baj, Sai. - Mondta Monato, majd az orvos fel� fordult. - Doktor �r, mi volt ez az el�bb?

-Narutonak csak mag�t�l szabad visszanyernie az eml�keit. Most pillanatnyilag egy rak�s t�rhetett vissza, ami nagyon f�jdalmas �s biztos nem is �rtette a t�rt�n�seket. Ekkor d�hkit�r�s t�rt�nik. Ebben az �llapot�ban m�sban k�rt tehet, de ak�r saj�t mag�ban is.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s